A szerencsejáték ősi istenei

Legyünk őszinték: Az emberek imádják a szerencsejátékot. Az adrenalin, az izgalom, amelyet számos szerencsevadász imád és üldöz. Na, meg a tény, hogy rengeteg pénzt kereshetünk vele. Az ókori kultúrákban (mikor a kockajátékok színre léptek) a népek rengeteg helyzetet a szerencsére bíztak. Vitás kérdéseket is így oldottak meg, de akár a szabadságukat is megválthatták vele. Modern technológiák és stratégiák nélkül nem maradt más eszközük, mint az ima. Maradjatok velünk és nézzétek meg, melyik istenekhez imádkoztak az emberek, hogy sorsuk jobbra forduljon.

Hermész – A szerencsejáték görög istene

Hermészt nem kell bemutatni azoknak, akik kicsit járatosak a görög mitológiában. Leginkább az istenek hírnökeként lehet ismerős, de ő vezeti az utat az alvilág felé is. Emellett gyakran cselszövőként emlegetik, olyan istenként, aki az emberiség (vagy saját maga) érdekében átveri, kicselezi a többi istent. De az ókori görögök hozzá imádkoztak, amikor szerencsejátékra került sor, ugyanis a szerencsejáték és a pénzszerzés isteneként is hivatkoztak rá. A görög mitológiában amúgy is nagy szerepe van a szerencsejátéknak, Zeusz, Poszeidón és Hádész a legendák szerint kockajáték útján osztották fel az univerzumot.

Thot – A szerencsejáték egyiptomi istene

Bizonyára ismerős Thot neve, még azoknak is, akik nem annyira szakértői az egyiptomi mitológiának. Thot az írás, a bölcsesség, a varázslat, a tudományok és a Hold íbiszfejű istene, akit Ré „éjszakai megfelelőjének” hittek.Thotnak sokat köszönhet Hórusz, gyermekkorában megmarta egy skorpió, Thotnak viszont sikerült megmentenie az istent. Tudása, pozíciója nagyjából megegyezik Hermészével, őt is a szerencsejáték istenének tartják, többek között végtelen tudása, bölcsessége miatt. A görögökhöz hasonlóan Thot sem vetette meg a kockát, egy mítosz szerint magával a Holddal kockázott. És nyert.

Xochipilli – A szerencsejáték azték istene

Xochipilli, vagy más néven Macuilxochitl többek között a dohányrágók, a tánc, a zene, a virágok, a lélek és természetesen a szerencsejáték istene. Az azték nép akkor imádkozott hozzá, amikor táblajátékokat játszottak, vagy a futball akkori és ottani megfelelőjét, az ullamaliztlit. Számos archeológus megerősítette, hogy Xochipillit először a Teotihucan civilizációban jelent meg, onnan „igazolt át” az aztékokhoz. Szerették és tisztelték az aztékok, de ez nem is csoda, Xochipilli az egyik legközkedveltebb, leghíresebb azték isten.

Nohoipili – A szerencsejáték navahó istene

Nohoipili, vagyis a Nagy Szerencsejátékos az indiánok és a legenda szerint azért érkezett a Földre, hogy a különféle törzseket megtanítsa a szerencsejáték minden csínját-bínját. Kedves és jófej istenségnek nem nevezném, hiszen az indiánokkal játszani kezdett és elverte őket, mégpedig sokszor, nagyon. Odáig fajult a helyzet, hogy mindenüket elnyerte, sok indiánt rabszolgává tett, szóval gondolhatjátok, mennyire volt népszerű. Megígérte azonban az embereknek, hogy mindent visszaad, ha a törzsek építenek a tiszteletére egy óriási épületet, templomot. Tartotta a szavát, de az emberek továbbra is játszottak Nohoipilivel, vagyis nem tanultak saját hibájukból.

A navahók végül az istenek segítségével tudták megállítani a kapzsi Nohoipilit. Egy fiatal navahó indiánt felruháztak ugyanolyan hatalommal, mint az istené. A fiatal indián nem finomkodott, hosszas játék után fellőtte őt az égbe, ahol a holdisten segítségével megalkották a mexikóiakat. A legendák szerint ez az oka, hogy a navahók és a mexikóiak ősi ellenségek voltak.

Nezha – A szerencsejáték kínai istene

Az egyik legkülönösebb, legegyedibb sztorija kétségkívül Nezhának, a kínai szerencsejáték-istennek van. A Shung dinasztia idején született, de nem ám úgy, mint egy rendes kisgyerek. Nem, nem, ő már fiatal fiúként született és a terhesség maga sem volt szokványos, édesanyja 3 és fél évig volt terhes. A keleti tenger sárkánykirályának, Ao-Kuangnak a fiával, Ao-Pinggel vívott ádáz harcot, melynek végén ő győzedelmeskedett. Nem lett happy end a sztori, mert Ao-Ping bosszút esküdött fia gyilkosa ellen, így végül Nezha, a nép és a szerettei védelmében öngyilkosságot követett el. Később visszatért az életbe és apjával, Li-Jinggel együtt kezdték hősi karrierjüket. Végül elnyerte jutalmát a Mennyben, az emberek pedig imádni kezdték őt, védelméért fohászkodtak. Nezha volt az, akihez a lottósorsolásokon segítséget nyújtott az embereknek, ugyanis megmondta előre a számokat a kiválasztottaknak.

Lakshmi – A szerencsejáték indiai istene

Vishnu isten felesége a gazdagság és jólét istene, a Diwaliban rendezett fények fesztiválján imádkoznak hozzá, ezt követően pedig többen a kaszinók felé veszik az irányt, mivel úgy gondolják, Lakshmi jó szerencsével áldotta meg őket. Az istennő egyébként csak és kizárólag azoknak az imáit hallgatja meg, akik rászorulnak, mert habár ő a gazdagság istene, mélyen elítéli a kapzsiságot.

Tyche

Nem tudni, ki Tyche apja, egyesek szerint Zeusz, mások szerint Hermész, az viszont biztos, hogy anyja Aphrodité volt. Az emberek tisztelték és szerették, különösen a hellenisztikus korban. Nem mindenki értett ezzel egyet, egyesek szerint minden baj forrása eme hölgyemény volt, minden katasztrófa, tűzvész, betegség hozzá köthető.

Gefion

Gefion a szüzek védőszentje, oltalmazója valamint a szerencse skandináv istennője. A legendák szerint a Svéd Nagy Tavak egyik megalkotója. Létrehozott egy kis szigetet, ahová azok a lányok érkeztek, akik szűzként haltak meg. Volt négy fia, akik ökrök voltak (igen, jól olvastad, Koppenhágában még szobruk is van). Azt mondják, minden svéd király az ő leszármazottja.

Látható, ahogy ahány ház, annyi szokás. Ha te nem az imában bízol, hanem a tudásodban, nézz szét a legjobb kaszinók között és próbáld ki őket. Ha pedig nem jön a szerencse, a fenti fiúk és lányok még mindig segíthetnek.