Ismerjétek meg a világ első kaszinóját!
Először is, mielőtt belevágnék a mai témánkba, engedjétek meg, hogy boldog karácsonyt kívánjak nektek és a szeretteiteknek. Bízom benne, hogy ez az év úgy alakult számotokra, ahogy szerettétek volna, bár ezt szerintem kevesen tudják elmondani magukról. Furcsa egy év volt, és pár nap még van hátra belőle, de bízom abban, hogy az új év jobb lesz számotokra és számomra is!
A mai témánk a világ első kaszinójának története, úgyhogy amennyiben bírjátok a történelmi témákat, akkor bontsatok egy sört, vigyetek magatokkal egy kis bejglit és az unalomig nézett karácsonyi filmek helyett tartsatok velem!
Olaszország
A taljánokhoz egyszer mindenkinek el kell jutnia, ezt őszintén mondom. Egyelőre sajnos csak Rómához volt szerencsém, de ha a vírus engedi, akkor áprilisban lesz egy milánói kiruccanásom. Velence azonban kimaradt és ezt – mint szerencsejáték-kedvelő – nagyon sajnálom, ugyanis a világ első kaszinóját itt nyitották meg. A Casinó di Veneziáról lesz, szó, ami 1638-ban nyitotta meg a kapuit, mint színház, de már akkor volt egy szárny a szerencsejátékosoknak „félretéve”.
A Ca’ Vendramin Calergi
Az épületet a 15. században egy bizonyos Mauro Codussi tervezte, többek között neki köszönhető a velencei fő téren, a Szent Márk téren található óratorony is. Az épület 28 év alatt épült fel, ami elég jónak mondható, tekintve, hogy akkor milyen eszközök álltak rendelkezésre. Egy háromszintes kis palotát kell elképzelni, ami közvetlenül a csatornára nézett. Először a Loredan család birtokolta, de aztán kényszerből el kellett adniuk II. Erik hercegnek. Innen aztán Vittore Calergihez került, aki egy kicsit felújította és átalakította. A palota kézről kézre járt, mígnem 1946-ban Velence város tulajdona lett. Amit még fontos tudni az épület múltjáról, hogy itt halt meg a híres zeneszerző, Richard Wagner, a mai napig nyitva áll a Wagner-múzeum a látogatók előtt.
A jelen
1995 óta az épület mindhárom emeletén zajlik a játék, de a kaszinóban próbálják a múltat és a jelent összhangba hozni. Míg régen, a reneszánsz idején csak maszkban lehetett belépni – ezt pedig főként csak a nemesek tehették meg – most az elegáns öltözet nélkül esélyünk sincs bejutni. Ha szépen fel vagyunk öltözve, szeretettel várnak bennünket. Természetesen, a hagyományőrzés mellett a korral is haladni kell, így a kaszinóban már nem csak asztali játékok – baccarat, blackjack, póker, kocka – található, hanem videópókertől kezdve a nyerőgépeken át szinte minden. A baccarat egyik kevésbé ismert fajtáját is játsszák itt, ami felüdülés.
Végszó
Amennyiben lecseng a mostani helyzet és újra szabadon utazhatunk, mindenképp ajánlom, hogy látogassatok el bármelyik olasz városba, mert egy teljesen más világ. Az emberek kedvesek – bár hangosak -, a szenvedélyük inspiráló, és tele van olyan történelmi helyszínekkel, amit az embernek muszáj látnia.
Bevallom, Velence már régóta a bakancslistámon szerepel, és nem feltétlenül a kaszinó miatt. De természetesen, ha arra visz a Jóisten, akkor nem fogom kihagyni. Csak férjen be az öltönyöm a bőröndömbe…
Idén még egyszer, maximum kétszer találkozunk, de jövőre teljes erővel folytatjuk a blogot, így aki most már a pihenésre szánja minden idejét, annak kívánom, hogy 2021-ben minden teljesüljön, amit csak elképzelt!
