Szerencsejáték-függőség: Hazugságok, amit a kényszeres játékosok mondanak – II. rész
A tegnapi napon kezdett cikkünk folytatása ez a mai, ahol továbbra is azokat a mondatokat vizsgáljuk meg, ami segíthet eldönteni, hogy egy szerettünknek problémája van. A játékfüggőséggel, de úgy en bloc a függőségekkel sokat foglalkoztam itt a blogon, ezzel továbbra is az a szándékom, hogy felfigyelhessünk az apró, vagy épp elefánt-méretű jelekre. Mert a szerencsejáték egy elképesztően jó szórakozás, remek pénzszerzési lehetőség, de mint minden éremnek, ennek is van másik oldala…
6.: Nem játszottam!
Nagyon nehéz manapság „elkapni” az embert, ha szerencsejátékról van szó. Az okoskütyük világában bárhol, bárhonnan lehet már játszani, elég tényleg mindössze egy okostelefon és egy bankkártya, és akár egy parkban, egy kávézóban vagy otthon a kanapén ülve kész vagyunk a kaszinó-élményre. Ami egy nagyszerű dolog, ebben egyetérthetünk. De azoknak, akik egy függővel élnek együtt maga a rémálom. Egyszerűen hacsak 0/24-ben nem figyeljük, akkor lehetetlen megfogni az illetőt.
Más kérdés, ha emberünk inkább a hagyományos kaszinó híve. Ott vannak jelek, amiket észre lehet venni. Alkoholos lehelet, cigarettafüst (sok helyen még mindig lehet dohányozni a kaszinókban)…
Nem mellesleg sosem vallaná be, hogy játszani volt, mert azzal beismerné, hogy elvesztette az önuralmát, és a függőség ismét elhatalmasodott rajta. Ebben a helyzetben – ha számonkérjük – vitatkozni felesleges, csak olaj a tűzre. Meg kell várni azt a pillanatot, amikor társunk nyugodt, viselkedése kiszámítható, és ekkor kell leülni beszélgetni vele, megkérdezni, hogy ekkor és ekkor pontosan hol járt. Máskülönben egy váratlan dühkitörést és további hazugságokat kapunk csak.
7.: Nem nyúltam a megtakarításainkhoz
Kevés szörnyűbb érzés van, mint amikor azzal szembesülünk, hogy egy fél élet munkája lett oda valami – számunkra – értelmetlen dolog miatt. Amikor valaki csak ismerkedik a kaszinók világával, akkor még nincs gond, van egy keret, amit felhasznál, ha elfogy, megy tovább. Viszont a függőket megrészegíti, hogy ha sikerül valamennyit nyernie. Itt van az a pont, amikor a nyerés iránti vágy, az „adrenalin-rush” elönti őt. Csakhogy a szerencse előbb-utóbb elvész az esetek többségében. Nem, javítom magam. Nincs olyan, hogy valaki az elejétől a végéig nyer. Főleg, ha nem akarja, hogy vége legyen. Így jön az elkerülhetetlen bukás, amire a függő csak azt hiszi, hogy pillanatnyi visszaesés, balszerencse, és csak egy kis extra tőkére van szüksége, hogy visszanyerje az elveszített pénzt, sőt aztán még pozitív legyen a számlája.
Itt kezdődnek a problémák. Ha valaki azt mondja, hogy nem nyúlt hozzá a megtakarításaihoz… Jobb ezt a saját szemünkkel látni. Mert ilyenkor már nem ismer se Istent, se embert, és a legszélsőségesebb esetekben még arra is képes, hogy eladja vagyontárgyait, vagy egy uzsoráshoz forduljon. És annak soha nincs jó vége.
8.: Nem fogod elhinni, mi történt…
Ez a pont, ez a hazugság kicsit hasonlít arra, hogy „egy barát kölcsönkért”. Csak ez már egy másik szint. Minél mélyebb az adósság, annál extrémebb hazugságokat talál ki saját maga fedezéseként. Itt jönnek már az olyan sztorik, miszerint kirabolták, miközben pénzt vett ki a pénzautomatából (mondjuk ez velem is megtörtént, innen is csókoltatom az illetőt, akit a rendőrség aztán sosem kapott el), vagy hogy egy elképesztő befektetési lehetőségbe pumpálta bele a pénzt, ami aztán elveszett…
Ez az a szint, ahonnan segítség nélkül már végképp nincs visszaút, így mindig szunnyadjon ott a kisördög a vállunkon, hogy talán hazudnak nekünk. Mert valószínűleg így is van.
9.: Bízhatsz bennem!
A bizalom egy nagyon törékeny dolog. Vannak olyan természetű emberek, akik a huszadik hazugság után is meg tudnak bízni a másikban, és sajnos ők a többség. Én az a fajta ember vagyok, akit egyszer lehet átverni, többször nem. Friedrich Nietzsche mondta a következőt:
Nem az rendített meg, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked
A kényszeres szerencsejátékos mindent megtesz annak érdekében, hogy tovább folytathassa tevékenységét, ehhez pedig folyamatosan pénzre lesz szüksége – mivel kis túlzással mindig, mindent elbuk…
Ez hasonlít egyfajta lelki terrorhoz is, hiszen, ha ezek a mondatok hagyják el a száját, mi mégsem hiszünk nekik, akkor az esetek nagy többségében a játékos megsértődik, amivel az a célja, hogy feladjuk meggyőződésünket.
Egy idő után azonban – mint minden hazugság esetén – a család és a barátok átlátnak a szitán és elzárják a pénzcsapot. Már ők is tudják, hogy azt a pénzt sosem látják viszont, de… A pénz sokszor csak egy papír, nem igaz?
10.: Soha többé nem játszom!
A szerencsejáték-függő mindig azt mondja, amit hallani akarsz. Pedig ő is tudja, hogy hazudik. És ha már ezen a szinten jártok, akkor te is tudod. Itt már tényleg a lejtő legalján járunk, ezek a mondatok akkor szoktak elhangozni, ha tényleg nagy a baj. Elvesztette a munkáját, csődközeli helyzetbe került, megfenyegetik egy szakítással… Az agy automatikus védekező mechanizmusa működésbe lép, és mindent megpróbál annak érdekében, hogy az előrevetített jövőkép visszafordíthatóvá váljon.
Itt már muszáj dönteni, és azt kell, hogy mondjam, nem lehet mindenkit megmenteni. Főleg nem saját magától. Ezek az emberek professzionális segítség nélkül még mélyebbre süllyednek, már taglaltam, hogy általában mi a három végkifejlet. És bármennyire szeretjük az adott embert, magunkat legalább annyira kell szeretnünk.
Ez az utolsó pont, ahonnan még van visszaút, és ezt tudatosítani kell a másikban is. Ha itt elfogadja a család, a barátok segítségét, és valóban szakemberhez fordul, akkor még megálljt parancsolhat a szenvedélyének.
Rengeteg intézmény van a világon – de itt, Magyarországon is -, ahol a különböző szenvedélybetegek segítséget kaphatnak. Egy biztos: Egyedül nem megy.
Végül, befejezésként álljon itt az Amerikai Pszichiátriai Társaság által megfogalmazott tíz pont, amelyek közül 5 esetén már kényszeres szerencsejátékról beszélünk. Amennyiben felismered ezeket a jeleket, azonnal fordulj szakemberhez!
- 1.: Folyamatosan a játékra gondol, minden energiáját a játék, és annak megtervezése köti le.
- 2.: Egyre nagyobb összegeket szán a játékra.
- 3.: Ingerlékeny, viselkedése kiszámíthatatlan, főleg, ha kevés időt tölt a játékkal.
- 4.: Azért játszik, mert szeretné elterelni a figyelmét. Sokan azért kezdenek játszani, mert valamilyen nagyobb trauma érte őket.
- 5.: Ha veszít, azonnal vissza akarja nyerni.
- 6.: Titkolja, hogy játszik, folyamatosan hazudik erről és a következményekről is.
- 7.: Törvényt szeg, csak hogy pénzhez juthasson, amit eljátszik.
- 8.: Egyre kevésbé fontos minden más. A munka, a tanulmányok, a párkapcsolat és a család.
- 9.: Cseberből vederbe: Azaz veszteségeit kölcsönökből fedezi.
- 10.: Sikertelen az az irányú törekvése, hogy abbahagyja a játékot.
Bízom benne, hogy tudtam – akár csak egy embernek – segíteni, mert akkor már megérte! Holnap találkozunk!
